A reprezentáció kifejezés képviseletet, megjelenítést vagy utánzást jelent. Reprezentáció lehet bármi, ami reprezentációs viszonyban van valami önmagán kívüli dologgal; így a reprezentálás tulajdonképpen a jelöléssel van összefüggésben, a dolog valamilyen viszony alapján helyettesít, illetve jelöl.
A valóság reprezentációja a médiában A média ideológiai működésének szempontjából az a kérdés, hogy milyen módon és hogyan határozza meg és rendezi el a "valóság" képeit. A valóság reprezentációja rendkívül fontos lehet a kulturális és politikai élet egyes kérdéseinek szempontjából. A reprezentáció szükségképpen szelekciós folyamatot jelent, melynek során bizonyos jeleket kiválasztanak, míg a többi lehetséges változatot kihagyják. A társadalom csoportjainak szemszögéből óriási jelentősége van annak, hogy mely jelek felhasználásával alakul ki reprezentációjuk a médiában. A reprezentáció ugyanis kihathat arra, hogy miként látunk másokat, és ezáltal befolyásolhatja azt is, hogy hogyan bánunk másokkal, illetve mások hogyan bánnak velünk. Épp ezért nem véletlen, hogy a média-reprezentációk közül olyan sok kutatói figyelmet szenteltek a hátrányos helyzetben lévő csoportok megjelenítéseinek. A faj vagy a társadalmi nem esetében a kutatások sokszor azt a célt is megfogalmazták, hogy a pontatlannak látott, torzító (rasszista, szexista stb.) reprezentáció hagyományait meg kell változtatni, pozitív ábrázolásokat kell használni. A pozitív képek sugárzásának programja azonban nem tudott eredményes lenni, mert nem létezik teljes egyetértés a társadalomban arról, hogy az ábrázolások esetében mi a pozitív és a negatív, miként a valóságról alkotott kép is egyénenként különböző lehet.
A sztereotípia
Azon tulajdonságok összessége, melyet egy adott szociális csoportra jellemzőnek tartunk. . Léteznek faji, etnikai, nemi sztereotípiák ( foglalkozási stb.) A sztereotípia lehet pozitív vagy negatív. Pl: nők megértőek, érzékenyek, empatikusak. A sztereotípiák meghatározzák a másokkal kapcsolatos elvárásainkat, így viselkedésünket is: ez a Pygmalion hatás. A sztereotípiák ritkán változnak meg alapvetően. A sztereotípiák használata gyorsítja az információ- feldolgozást, megkönnyíti az alkalmazkodást, a legtöbb sztereotípiának vannak valós elemei. A sztereotípiákat a szocializáció során gyakran készen kapjuk. Pl: nemi sztereotípiák (mesék, mítoszok ezeket megerősítik) A sztereotíp nézetek fontos szerepet töltenek be a személy belső feszültségeinek kezelésében – saját nem kívánatos tulajdonságainkat kivetítjük egy másik csoportra
A sztereotipizálás merev és rugalmatlan, az általa létrehozott választóvonalak célja éppen a rend megteremtése és fenntartása, a hátterében álló hatalmi struktúrák érdekeinek megfelelően. A sztereotípiák által nyújtott biztonságérzet azt a meggyőződést erősíti, hogy a fennálló hatalmi viszonyok szükségesek és megingathatatlanok. Folytonosan változó világunkban azonban a körülmények minduntalan figyelmeztetnek bennünket, hogy ez nincs így: ami stabilnak tűnik az nagyon is könnyen meginoghat. Ez a sztereotipizálás egyik nagy dilemmája: ragaszkodjunk-e a sztereotípiák nyújtotta biztonsághoz, vagy utasítsuk el a társadalmi csoportok vagy szubkultúrák efféle leegyszerűsített ábrázolását egy összetettebb kép, egy rugalmasabb gondolkodásmód jegyében.A sztereotipizálás eredménye az előítélet; egy társadalmi csoporttal szembeni negatív, kedvezőtlen attitűdök. Minden sztereotípia egymásnak ellentmondó elemekből áll, mintegy az általa felvetett dilemma látható nyomaként. Pontatlanságát általában abban szokták megragadni, hogy teljesen homogénnek, egyneműnek tételezi fel a sztereotipizált társadalmi csoportot vagy kategóriát. Úgy próbálja meg feltüntetni a nekik tulajdonított jellemzőket, mint amelyek öröktől fogva természettől adottak. A társadalmi rend potenciális felrúgói mindig a túlsó oldalon találhatók azokhoz képest, akik ezt a rendet megszabják.