A
művek stílusa a kifejezőeszközök alkalmazásának sajátos
módja, vagyis az, hogy az alkotó hogyan él a fény, a hang, a
szín, a képkivágás és a ritmus adta lehetőségekkel. Minden
műnek van stílusa; gyakran az válik a stílus meghatározójává,
ha a szerző lemond valamely formai elem használatáról, másszor
az, amikor egy-egy elemnek kitüntetett jelentőséget tulajdonít.
A
szerzői film fogalma az 50-es évek Franciaországában született
meg. A szerzői film történetében – akárcsak az irodalomban –
megjelölhetők jellemző korstílusok, stílusirányzatok. Mindez
abból fakad, hogy a művek szorosan kötődnek a társadalomtörténeti
eseményekhez, az uralkodó szellemi áramlatokhoz és a filmtechnika
adta lehetőségekhez. A stílustörténeti korszakok kapcsolatban
állnak egymással, hatnak egymásra. A korstílusok ismerete segít
a filmek megértésében is.
A filmes stílusok lehetséges felosztása
- térbeli határok szerint: nemzeti
filmtörténet (problémája: a mozgóképet a leginkább nemzetközi,
azaz egyetemes művészetnek szokás tartani) - időbeli
határok szerint: korszakok (problémája: az adott korszakon belül
még mindig számtalan téma és koncepció alapján elemezhetjük a
műveket) - téma és megközelítésmód alapján:
műfajtörténet, stílustörténet, gyártástörténet - a
film kétarcúsága: ipar és művészet - tagolás az
"értékek" alapján: tömegfilm (kommersz), elitfilm
(művészfilm) és avantgárd (kísérleti film) - egyre kevésbé
tartható - épp emiatt az európai film (művészfilm) kontra
amerikai film (hollywoodi kommersz) merev kettéosztás sem tartható:
sokkal érdekesebbek a kölcsönhatások és kapcsolatok - a
művek vagy az alkotók története?
A filmtörténet kezdetei
A
mozgókép előtörténete -
ábrázolóművészetek: a fény és a mozgás a művészetek
történetének egyik alapproblémája (a reneszánsz perspektívától
a barokk dinamizmusán át a fotográfiáig) -
a XIX. század végi világkép-váltás (ipari forradalom,
nagyvárosok robbanásszerű fejlődése): a mozgás (gőzgép,
gőzvasút majd automobil) és a mozgásban látott világ (utazások,
a világ "kinyílása") a kor nagyvárosi polgárának
egyik alapélménye -
tudományos kísérletek (színtan, optikai vizsgálódások, a látás
és az érzékelés kutatása a XIX. században)
A
fényképtől a mozgóképig -
a fotografikus reprodukció fejlődése a XIX. században -
fotósorozatok, fázis-fotók (futó ló, ugró, mozgásban lévő
ember) az 1880-as évektől kezdve: a mozgókép rögzítésének
technikai alapjai
A
mozgókép megszülétése -
tudományos és technikai kísérletek egyidőben a világ több
pontján -
mozi: tudományos vizsgálódás és exkluzív élmény (Thomas Alva
Edison kukucskálódobozai) helyett fizetős, közösségi szórakozás
-
1895. december 28.: a mozi születésnapja; az első, fizető
közönség előtt tartott filmvetítés (Lumiére-fivérek)
A
mozgókép első évtizede
-
a kontinensen a francia filmgyártás a legerősebb (cégek: Pathé,
Gaumont) -
műfajok: aktualitások (ős-híradó), történelmi témák,
trükkfilmek (Georges Mélies), drámák, komédiák -
az olasz film aránylag későn fut fel, az északi (dán és svéd)
viszont már ekkoriban -
sztárrendszer: kezdetben a nézők a gyártó cég nevére mentek be
a moziba -
1908 után a sztár húzókategória lett -
az első vh. tönretette a vezető francia, olasz cégeket: akkorra
formálódó hollywoodi stúdiók