Az
archetípus görög
eredetű szó, mely ősképet
jelent. Jung megfogalmazásában az archetípus azokat a képi
sémákat jelöli, amelyek közös motívumok
a különböző területeken élő népek mitológiájában, és
melyek a kollektív tudatalattiból
eredeztethetők. Összesen nyolc - négy női és négy férfi -
karaktertípust
különböztet meg (Madonna, Anya, Amazon,
Nimfa, Atya, Apa, Hős, Faun).
Az archetípusok jellemzői:
-
az archetípusok lehetővé teszik időben és/vagy térben egymástól
messzire lévő kultúrák kommunikációját -
azaz: mivel egyetemes jelentésűek, segítségükkel lesznek
befogadhatóvá más kultúrák üzenetei -
az archetípusokon alapuló műfajelmélet veszélyei: az
állandóságra figyel, rögzített jelentésekkel dolgozik (ezért
kell az archetípusok többértelműségét is kiemelni) -
a kortárs műfajelméletek az archetípusok és az állandósult
kategóriák helyett előszeretettel vizsgálják a műfajok
változásának, átalakulásának dinamikáját
-
az egyes archetípusok jelentése szituációfüggő
Példa:
a Víz jelentései Általános jelentések -
a Víz szimbóluma négy állandósult jelentéssel bír a különböző
kultúrákban -
1: az élet vize (Ősvíz), az élet forrása (magzatvíz) -
2: a megtermékenyítő égi víz -
3: a megtisztulás eszköze -
4: a regenerálódás, az újjászületés eleme Helyi jelentés -
a magyar néphitben gyógyító erővel is felruházták a vizet:
ismeretes a vízzel való gyógyítás gondolata (ez nyilvánvalóan
a 3. vagy a 4. alapjelentés bővülése) Az egyedi jelentés -
a privát élményeknek jelentésmódosító szerepe lehet -
példa: a fuldokló ember hiába ismeri a Víz ama jelentését,
miszerint az az élet forrása, számára adott szituációban a
halált jelenti
Archetípusok a filmben - példa
„A
"radikálisan archetipizált" Hollywood-mítosz, a King
Kong-történet jól elemezhető ilyen szempontból,
hiszen szinte minden fontos ősképet hordoz vagy érint valamilyen
módon: tilalomszegés, kiűzetés, a szép és a szörnyeteg párosa,
beavatás, eksztázis, repülés, időutazás a civilizáció
jelenéből a sziget ősi múltjába, születés, halál és
szexualitás traumája, sziget és nagyváros szembesülése, a
katasztrófa képe egyaránt összefüggésbe hozhatók ennek a
monstrumfilmnek az epizódjaival, amelyet tulajdonképpen a nőért
küzdő erők rendszere tart mozgásban: a King
Kong történetének lényege végeredményben
az, hogy mikor, kinél és mennyi ideig van a nő.” (Király Jenő: Mágikus mozi)
Archetípusok és "a hős útja"
Egy másik archetípus-rendszer a konfliktus-sorozatban betöltött szerepe alapján csoportosítja a szereplőket. Nyolc különböző szerepet különböztet meg:
Hős: a főszereplő, az ő szándékai és tettei határozzák meg az eseményeket (lehet aktív és passzív)
Ellenfél: a legfőbb gátló erő, aki nem engedi, hogy a Hős célba érjen
Kísértő: az Ellenfél társa, szintén akadályoz, de saját céljai is vannak.
Mentor, segítő: a mester, aki felkészíti a Hőst a végső összecsapásra
Érzelem: az a szereplő, aki a konfliktusokkal szembekerülve érzelmeket produkál
Ráció: az észérvek, a logika embere
Támogató: nem aktív, inkább csak érzelmi segítséget nyújtó társ
Kétkedő: a hitetlen, aki mindig megkérdőjelezi a célokat
Joseph Campbell fogalmazta meg A hős útja - elméletet, amely szerint a legtöbb (mitikus) történet felosztható egyforma cselekményegységekre - a hősök ugyanazt az utat járják be. Ezt az elméletet sok filmkészítő használja, így született a Csillagok háborúja, Superman, vagy a Harry Potter is.
EGY HŐS
ÚTJA
A.
A KEZDETEK
Kalandra
hívás Ez az a pont, amikor a hős először észreveszi, hogy a
körötte lévő világ változik. - Milyen életszakaszában,
milyen helyzetben van a hős? - Mivel találkozik? Mi érheti el,
hogy elinduljon? - Mit csinál, amikor a hívás érkezik?
Véletlen, váratlan vagy várt ez a hívás?
A
hívás visszautasítása A hős általában először nem
vállalja a kalandot. Ennek oka lehet gyávaság, félelem,
határozatlanság, vagy bármi, ami miatt a hős számára a saját
megszokott világa vonzóbb. - Megtagadja-e a hős a hívást? -
Ha igen, miért teszi ezt, mi motiválja? Félelem? Önbizalomhiány?
A feladat elutasítása? - Készen áll-e a hős arra, hogy
elhagyja otthonát? Készen áll-e a felnőtté válásra?
Természetfölötti
segítség Amikor a hősre (akár tud róla, akár nem) rábízzák
a feladatot, egy természetfölötti segítőtárs jelenik meg, vagy
válik felismerhetővé. - Milyen különleges barátai vagy
segítői vannak a hősnek? - Kap-e valamilyen segítséget,
varázstárgyat, talizmánt vagy tanácsot? - Segít-e neki
valaki felkészülni az útra? Elkíséri-e valaki?
Az
első küszöb átlépése Ez az a pont, ahol a hős valóban a
tettek mezejére lép, elhagyja saját világa ismert határait, és
belép az új területre, melynek törvényeit és szabályait nem
ismeri. - Milyen világot hagy el a hős, milyen világba lép? -
Ki vagy mi őrzi ezt a küszöböt? - Milyen tényleges
akadályokat kell a főhősnek legyőznie, hogy elkezdhesse az
utat? - Mi a küszöb és hogyan lépi át a hős?
A
bálna gyomrában A bálna gyomra a végső elkülönülést
jelképezi a hős ismert világától. Ez az a pont, ahol a hős
világok és saját személyiségei között utazik. Átmenet, egy
sötét, félelmetes hely, innen nyílik az új világ, a hős itt
metamorfózison, átváltozáson megy át. - Készen áll-e a hős
az átalakulásra? Önként vagy kényszerítve lép be? - Melyik
énjét hagyja el? Gyermekkor? Vagy nem teljes felnőttség? Milyen
én várja? - Mi jelképezi a bálna gyomrát?
B. INDULÁS
A
próbák útja Ebben a szakaszban a hősnek különböző
teszteken, feladatokon, megpróbáltatásokon kell átmennie. Egy
vagy több próbát el is bukhat. Ezek a próbák megváltoztatják,
fejlesztik hősünk jellemét, vagy ezek segítségével derül fény
valódi tulajdonságaira. Megismerhetjük hősünket abból a
szempontból is, hogy milyen megoldási stratégiákat választ.
(pl. cselek). - Milyen kalandok és megpróbáltatások várnak a
hősre? - Mitől fél, és milyen formában szembesül ezekkel a
félelmekkel? - Milyen képességek, stratégiák, tulajdonságok
segítik? - Milyen segítsége van a próbák teljesítéséhez?
Találkozás
az Istennővel Ez az a pont, ahol a hős (vagy a hősnő)
találkozik a szerelemmel, fölfedezi annak hatalmát. Ezzel
megváltozik az élete, abból a szempontból is, hogy a korábbi
duális világképbe (vagyok én
és van minden más, a világ),
belép a másik
is. Innentől kezdve nem én egyedül, hanem ketten leszünk
fontosak. Ez lehet átvitt értelmű is: jó/rossz, földi/égi,
férfi/nő vagy élet/halál problémája is. - A történet
melyik pontján jelenik meg a szerelem, a „másik”? -
Megtalálja-e hősünk „lelke másik felét”? Ha nem, miért
nem? - Melyik probléma jelenik meg?
A Nő
mint kísértő Ezen a szinten a főhőst kísértés éri, amely
eltérít(het)i a helyes útról. Az előző ponthoz hasonlóan nem
kell, hogy okvetlenül nő (vagy férfi) formájában jelenjen meg a
kísértés. Lehet ez a pénz, a hatalom, a könnyebb élet, a
„sötét oldal” kísértése is. - Milyen kísértés éri a
hőst? - Valós, fizikai, vagy lelki, spirituális? - Vannak-e
olyan jellemvonásai, amelyek fogékonnyá vagy kevésbé fogékonnyá
teszik a kísértésre?
Megbékélés
az Apával Ezen a ponton a hős azzal az erővel kerül szembe és
küzd meg, amelyik a legvégső hatalmat jelenti az életében,
Nagyon sok mitikus történetben ez az apa, vagy egy apa-figura, aki
élet-halál ura. Ez az út középpontja. Minden, ami eddig történt
e felé a találkozás felé vezetett, és minden ebből fog
következni. A hősnek itt bizonyos értelemben meg kell halnia
(legalábbis elhagynia fontos dolgokat, lelke, élete tulajdonságai
egyes elemeit), hogy új életet kezdhessen. - Hogyan dönti el a
főhős, hogy mi lesz, ami majd meghatározza életét? - Milyen
tapasztalatok készítik elő erre a váltásra? - Milyen
tulajdonságait, értékeit kell feláldoznia?
Apoteózis Az
apoteózis az istenné válás. A fizikai halál után a lélek más
formában továbbélhet, valamilyen isten-szerű állapotban,
nyugalomban, békében. Bármi lehet, ami a mennyországot jelenti a
hős számára. - Mi jelentheti a mennyországot a hős
számára? - Mit tapasztalt meg a hős férfiról és nőről,
jóról és gonoszról, életről és halálról? - Ad-e a hős
magának egy pillanatot az elért dicsőségben való sütkérezésre?
A
végső adomány Ez az út céljának megvalósítása,
véghezvitele. Ez a cél, amiért a hős útrakelt. Az összes
korábbi lépés célja az volt, hogy a hős megtisztuljon,
felkészüljön a cél elérésére. (Rögtön az út elején
ugyanis nem lenne alkalmas erre.) Az adomány nagyon sok mitikus
történetben egy valóban létező tárgy, például életelixír,
vagy a Szent Grál. - Mi lehet a végső adomány az adott hős
számára? - Volt egy előre meghatározott adomány? Esetleg
változott közben? Többet tanult a hős, mint amennyit az út
elején remélt? - Milyen viszonyba került saját életével,
halálával, a túlvilággal, a halhatatlansággal?
C. A
VISSZATÉRÉS
A
hazahívás elutasítása Most, hogy a hős mindent elért, az
istenek közt élhet boldogan és dicsőségben, miért kéne
visszatérnie a hétköznapi élet küzdelmei közé? -
Visszatér-e a hős a mindennapi életbe? - Mi lehet az oka, ha
nem tér vissza? Nem hallja a hívást? Elutasítja? Miért?
A
varázslatos repülés A hősnek sokszor menekülnie kell az
adománnyal. A hazaút gyakran ugyanolyan veszélyes, mint az
odafelé vezető. - Akadályozza-e bármi a hőst a hétköznapi
életbe való visszatérésben? - Ismerve a hős hátterét,
jellemét, mi lehet az az akadály, amely igazán nehézséget
okozhat? - Adnak-e többletet ezek az akadályok a hős
jellemének, a célnak, az adománynak jobb megértéséhez?
Kiszabadítás
a kívül-ből Ugyanúgy, ahogy a hősnek segítségre volt
szüksége a feladat végrehajtásához, ugyanúgy gyakran kell
ahhoz is, hogy visszatérhessen a hétköznapi életbe, különösen,
ha megsebesült vagy elgyengült a küzdelemben. Lehetséges, hogy
nem veszi észre, hogy itt a visszatérés ideje, vagy mások is meg
akarják szerezni az adományt. - Ki kell-e szabadítani a hőst
útjából? - A korábbi segítők szerepelnek most is?
A
visszatérés küszöbének átlépése A trükk tehát: úgy
térjen vissza a hős a hétköznapi világba, hogy áthozza magával
a bölcsességet, amit az út során megszerzett. Ezt a bölcsességet
építi bele saját életébe, esetleg megosztja másokkal is. -
Mi jelzi a hős visszatérését a hétköznapi életbe? - Milyen
kihívásokkal kerül szembe a hős, amikor megpróbálja saját
életébe beépíteni tapasztalatait? - Megosztja tapasztalatait
és bölcsességét másokkal is? - Hogyan fogadják a többiek a
visszatérőt?
Két
világ ura A mítoszokban ez a lépés általában olyan
transzcendens hősöknél jelenik meg, mint Jézus vagy Buddha. Az
emberi hős számára a cél egyensúlyt találni a két világ
(hétköznapi – másik, földi – égi stb.) között. A hős
mindkét világban egyformán otthonos. - Mi az a két világ,
amelyben a hős működik? - Bemutatja-e hatalmát a hős mindkét
világban?
Az
élet szabadsága Az a hatalom, amely a halálfélelemből a
szabadságba, az életbe vezet. Jelentheti azt is, hogy a hős
harmóniában, a mában él; nem gondolkodik a múlton, és nem
fürkészi a jövőt. - Képes-e a főhős eljutni ide az
események végére?