A morális pánik a médiában megjelenő erőszakos vagy botrányos tartalomra adott szélsőségesen elítélő társadalmi reakció. Morális, mert társadalmi érdekeket érint, a társadalom rendjét veszélyezteti; pánik, mert intenzív és heves. Minden morális pániknak van bűnbakja, egy valódi személy. Kialakulásával kapcsolatban több elméletet is ismerünk:
az érdekcsoport-elmélet szerint a média, ill. egyes érdekcsoportok hozzák létre saját szorongásaik miatt
az elitalapú elmélet szerint a morális pánikot a társadalmi elit gyártja, hogy elterelje a figyelmet a valódi problémákról
a grassroots-elmélet szerint a közösség eredeti szorongásán alapul, amelyet a média felnagyíthat.
Stanley Cohen öt feltétele: 1. a kérdésben a közvélemény széles rétegei érintettek; 2. az érintettség ellenséges hangulatot generál az adott kérdéssel, jelenséggel szemben; 3. a társadalom többsége egyetért az ellenséges érzésekkel, véleményekkel; 4. jellemző a fenyegetettség eltúlzása, az aránytalan reakció; 5. a morális pánik a közvélemény dinamikus, konkrét eseményhez kapcsolódó reakciója. A pánik rövid idő alatt válik a széles nyilvánosság számára ismertté, de gyorsan le is kerülhet a nyilvánosság napirendjéről.
Morális pánik-témák:
idegengyűlölet
szexuális devianciák
az ifjúság "bűnös" viselkedése
természeti és biológiai katasztrófák
új, kevéssé ismert, neheten érthető technológiák vagy jelenségek
Kép forrása: http://www.slideshare.net/jueru2003/moral-panics-chae
Médiaesemény, médiabotrány
Médiaesemény: A média célja a minél nagyobb nézettség elérése, a figyelem folyamatos fenntartása - ez termeli a profitot. Ezért olyan mesterséges "valóságot", "eseményeket" generál, amelyek e nélkül nem jönnének létre.
Botrány: egyének megszegik a társadalom erkölcsi szabályait - morális pánikkeltés
Kritériumai: • Áthágják az uralkodó társadalmi normákat, amelyek erkölcsi szabályokat tükröznek • Valóságos, létező személyek követik el • Tetteiket vágyaik vagy érdekeik szerint követik el • A személyeket azonosítják • Az elkövetők szándékosan cselekedtek • A társadalom felelősnek tartja őket tetteikért • A tetteknek fontos következményei vannak • A felfedezések a média által, a médiában közvetítve válnak publikussá • A média narratívát alkot a tényekből • Ez a narratíva széleskörű érdeklődést kelt, foglalkoztatja a befogadókat A botrányban a "történet", az értelmezés fontosabbá válik az eseménynél.
A média anyagi hasznot húz a botránykeltésből (nézettség, sorozatelve) - ugyanakkor értékrendet, nézőpontokat formáló hatása is van, az ember időről időre elgondolkodik saját elvein, véleményén.